Egy belső utazás az immerzív térben - Az Immerzum kapcsán Halász Péterrel beszélgettünk

Az Immerzum célja: kizökkenteni az embert a megszokott szenzoros túlterhelésből. Olyan témák jelennek meg, amelyek nem mesélnek el semmit – így minden látogató a saját belső világával találkozik. „Ez egy belső utazás. Nincs sztori. Nincs cél. Én csak a teret teremtem meg, ahol ez megtörténhet. Ebben a dopaminfüggő világban az emberek egyre kevésbé kapcsolódnak magukkal, ezáltal egyre kevesebbet kapcsolódnak másokkal is, és a környezetükkel, ezért szerintem fontos az ilyen típusú élményszerzés.” 

Az Immerzumban nincs színpad. Az alkotó háttérben van, de mégis jelen – együtt lélegzik, figyel, reagál, finoman irányít. „Ez egy kísérlet. Egy folyamatosan változó, organikusan alakuló kísérlet, ahol mindig van egy terv a fejemben, de az sosem valósul meg teljes egészében úgy, ahogy elképzeltem. Úgyhogy mindig benne van egy picit a pillanat varázsa is.” 

„Ez egy hosszú, egymásra rakódó folyamat volt” – mondja Péter, amikor az Immerzum gyökereiről esik szó. Inspirációit részben saját meditációs gyakorlataiból, részben zenei és hangalapú munkáiból merítette, de legalább ennyire fontosak voltak más alkotók művei is. A különleges utazás helyszínét alapvetően a Stúdiójában alakította ki, majd következett a Hexagon jóval nagyobb tere. 

Az élmény célja, hogy a résztvevők kikerüljenek a hétköznapi figyelemállapotból, és a tudat egy mélyebb rétegébe csússzanak át – valahová az ébrenlét és az alvás határára. „A TETA–alfa agyhullám-tartományról beszélünk” – magyarázza Péter. „Van olyan, aki elalszik, mert csak itt tud teljesen kikapcsolni. Más rajzol, vagy egyszerűen csak lebeg az élményben.” 

Ezért is fontos, hogy milyen hosszan éljük át ezt az állapotot. A rövidebb, egyórás bemutatók inkább ízelítők – a mély elmélyüléshez legalább két óra kell, de akár öt órával is számolhatunk. Ennyi idő után a test is átáll, az időérzék megszűnik, és valóban megtörténhet az a bizonyos belső utazás. 

„A legnagyobb korlát: a test” – mondja Péter. „Hiába csinálok ötórás programot, ha az ember kényelmetlenül ül. A tudat kijön a folyamatból.” Ezért fontos, hogy a helyszín mindig úgy legyen kialakítva, mintha hazaérkeznél. Nincs cipő. Viszont annál több a puha felület: szőnyeg, szivacs, párna. A hőmérséklet, a levegő, a hangulat – minden tudatosan van beállítva. Ez az élmény nem csak hang és fény – hanem test és tudat összehangolt tere. 

Stúdiója után Péter a CODE hatszög alakú terében, a Hexagonban hozta létre az Immerzum „nagytermi” változatát. „Az biztos, hogy ez a tér komoly fejlesztést igényelt a technológiát illetően, de izgalmas kihívás volt. Ez egyben új lehetőségeket is jelent. Nagyon sokan férnek el itt, így még nagyobb feladat létrehozni az otthonosságot, de ha sikerül, akkor különleges lehet a végeredmény. Mivel, ha több az ember, akkor nagyobb a rezgés is, teljesen más minőségű lesz a jelenlét. Persze, nem a mennyiség számít, hanem, hogy miként adódnak össze a résztvevők energiái és ennek nagy ereje van.”