Immerzív mozgókép és új filmnyelv – szakmai párbeszédeknek is otthont adott a CODE a Veszprém-Balaton Filmpikniken

Mit adhat a 360°-os tér a történetmeséléshez, és vajon megszületőben van-e egy új filmes nyelv? A Veszprém-Balaton Filmpiknik kísérőprogramjaként a CODE Digitális Élményközpontban két szakmai kerekasztal-beszélgetés során kerestük a választ az immerzív mozgókép jelenlegi lehetőségeire és jövőjére. 

Augusztus 27-29. között három napon át ismét a magyar filmeké volt a főszerep Veszprémben és Balatonfüreden a megújult Veszprém-Balaton Filmpikniken. A fesztivál programjához a CODE is kapcsolódott: az állandó immerzív előadások mellett a látogatók újra megtekinthették a Csontváry – A fotonok nyelvén című immerzív kiállítás, amely a nézőknek köszönhetően a legjobb immerzív alkotás közönségdíját is elnyerte.  

A CODE-ban azonban nemcsak az immerzív élmények kaptak helyet a Filmpiknik alatt: két szakmai kerekasztal-beszélgetésre is sor került, melyeken szakértők segítségével jártunk utána, hogy hogyan alakíthatja át az immerzív technológia a filmkészítést, a történetmesélést és a nézői élményt.  

Az első szakmai párbeszéd kifejezetten az immerzív mozgókép nyelvére fókuszált: a beszélgetés egyik alapkérdése az volt, hogy létezik-e már önálló immerzív filmnyelv, vagy egyelőre elsősorban a klasszikus filmes gondolkodás térbeli adaptációival találkozhatunk. 

Fülöp József egyetemi oktató és producer moderálásában Benkovits Bálint, a Derengo Animation alapítója, Zádor Tamás, a Kiégő Izzók formáció vezetője, valamint Vágvölgyi B. András író, filmrendező és filmesztéta beszélgetett arról, hogyan változik az alkotó és a néző viszonya egy olyan térben, ahol az utóbbi jelenléte sokkal szabadabbá válik. 

A beszélgetés során a résztvevők többek között azokra a kérdésekre keresték a választ, hogy az új filmnyelv vajon az alkotói kontroll elvesztését jelenti-e, vagy éppen egy új dramaturgiai lehetőséget teremt, amelyben a történet nem minden néző számára azonos módon, hanem egyéni útvonalakon és felfedezéseken keresztül áll össze.  

A második kerekasztal-beszélgetés középpontjában főképpen az állt, hogy milyen irányokban fejlődhet a mozgókép, és milyen szerepet tölthet be ebben az immerzív tér. 

Osvárt Andrea színésznő moderálásában Ráduly György, az NFI Filmmegőrzési és Technológiai Divízió igazgatója, Kálmán Mátyás dokumentumfilm-rendező, producer és fényművész, valamint Tóth Péter, a Magyar Zene Háza Hangdómjának kreatív producere és animációs rendezője több nézőpontból járták körül a témát. 

Az alkotói oldal egyik fontos kérdése az volt, hogy mit adhat hozzá a 360°-os tér a filmes történetmeséléshez. Mely történetek, műfajok és alkotói szándékok profitálhatnak valóban a térbeliségből, és mikor válik az immerzív környezet a látványos megoldás helyett a történetmesélés szerves részévé? 

A szakmai eszmecsere produceri és finanszírozói szempontból is vizsgálta az immerzív technológia lehetőségeit. Felmerült, hogy létrehozható-e olyan gyártási és üzleti modell, amely az immerzív produkciókat nem egyszeri technológiai attrakcióként, hanem önálló tartalomipari termékként kezeli, illetve az is, hogy hogyan változik a fejlesztés, a gyártási költség, a forgalmazás, a közönségkapacitás és a megtérülés logikája ebben az esetben. 

A közönség szerepe szintén fontos kérdésként jelent meg. Vajon milyen élményért hajlandó a néző elhagyni a klasszikus moziszéket? A beszélgetőtársak többek között arra is kitértek, vajon létezhet-e olyan történet vagy élménytípus, amelyet a nézők nem puszták azért választanak, mert „látványosabb”, hanem azért, mert az immerzív térben olyan módon válik átélhetővé, ahogyan a hagyományos mozivásznon nem. 

A két szakmai párbeszéd egyik fontos tanulsága, hogy az immerzív technológia jóval többet jelent a látványnál. Új alkotói gondolkodást, másfajta nézői jelenlétet és akár új filmes, illetve tartalomipari modelleket is hozhat. 

A CODE számára kiemelten fontos, hogy az immerzív technológiára ne pusztán élményként, hanem új médiumként tekintsünk – olyan formaként, amelynek saját nyelvét, lehetőségeit és helyét a kortárs kultúrában közösen érdemes felfedezni.