„Hogyan válhat a CODE nemzetközi szereplővé?”

Hogyan jött létre a CODE Digitális Élményközpont, milyen szakmai igényeket elégít ki, és milyen jövőbeli irányok mentén kíván fejlődni? Markovits Alíz vezérigazgatóval beszélgettünk a digitális kultúra szerepéről, az immerzív terek jelentőségéről és arról, milyen kihívásokkal és lehetőségekkel jár egy ilyen intézmény felépítése Veszprémben. 

A CODE Veszprém egy digitális élményközpont és immerzív audiovizuális intézmény Veszprém szívében. Veszprém a Nyugat-Dunántúl egyik közepes méretű városa, 60 000 lakossal. A város komoly kulturális, turisztikai és oktatási hagyományokkal rendelkezik. A CODE olyan tér, ahol a művészet, a tudomány és a technológia találkozása komplex, sok érzékszervet bevonó élményekben válik átélhetővé. Három fő élménytérrel dolgozunk: a 360°-os Hexagonnal, a 3D-s Stúdióval és az interaktív kiállítótérrel, amelyek más-más módokon ragadják meg a látogató figyelmét.

Intézményvezetőként feladatköröm egyrészt a stratégiai irány kijelölése: hogyan legyen a CODE egyszerre nemzetközileg értelmezhető és a helyi közegben gyökerező kulturális szereplő. Másrészt a tartalmi–kurátori döntések koordinálásáért, a csapat támogatásáért és a partneri, szakmai együttműködések építéséért is én vagyok a felelős.

A CODE a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program egyik fontos örökségelemeként született meg. Az alapgondolat az volt, hogy pótoljunk egy régóta érzékelhető hiányt: Magyarországon kevés olyan stabil, professzionális infrastruktúrájú hely van, ahol a digitális művészet, az újmédia és az immerzív élménykultúra nem alkalmi projektként, hanem folyamatos intézményi működésként jelenhet meg.

Veszprém kulturális ökoszisztémáján belül egy újfajta találkozóhelyet szerettünk volna létrehozni — olyat, amely a hagyományos kultúrafogyasztást a kortárs, élményalapú, technológia-vezérelt formák felé nyit, miközben markáns oktatási szerepet is vállal a digitális készségfejlesztés terén. Kiemelt célunk, hogy a fiatalabb generációkat közelebb hozzuk a hagyományos kulturális témákhoz. Sokszor nem az érdeklődés hiányzik, hanem a kapcsolódási pont: a CODE olyan nyelvet és formát kínál — vizualitást, interaktivitást, játékosságot és bevonódást —, amelyen keresztül egy klasszikus életmű, történelmi korszak vagy akár természettudományos téma is személyes és átélhető élménnyé válik.

A CODE tehát egyszerre válasz egy generációs kulturális igényre, és olyan szakmai platform, amely a magyar és nemzetközi digitális alkotók számára is releváns bemutatási és fejlesztési tér.

A projektkiválasztásnál három szempontot próbálunk mindig egyensúlyban tartani:

• Művészi–tartalmi erő – legyen valódi üzenete, gondolati súlya az élménynek, ne csak „látványt” nyújtson.
• Technológiai minőség és kísérletezés – tudatosan használja az immerszív formát, oly módon, hogy valami újat adjon ahhoz, ahogyan egy kiállítást vagy előadást általában elképzelünk.
• Közönség és hozzáférhetőség – többféle belépési pontot kínáljon a különböző közönségek számára, a gyerekektől a szakmai közösségekig.

Friss és aktuális példák:

• Immerzív képzőművészeti projektek: például a Csontváry – A fotonok nyelvén, ahol tereinkben ikonikus művészeti örökséget értelmezünk újra digitális és audiovizuális eszközökkel.
• Élmények a tudomány és a művészet metszéspontján: 3D-s, adatvezérelt vagy tudásalapú projekteket mutatunk be (űr, természet, történelmi környezetek).
• Kortárs audiovizuális és zenei együttműködések: a Hexagon gyakran élő, performatív felületként működik VJ-kkel és médiaművészekkel együtt.

Az immerzív terek jelentősége egy nagy kulturális fogyasztási fordulatból fakad: a mai közönség már nem csupán szemlélni akarja a kultúrát, hanem bele is szeretne lépni, benne akar létezni, részt akar venni benne. A digitális és immerzív kultúra nem „könnyedebb”, hanem más logika szerint működik, ahol a befogadás megélt élménnyé válik.

Nemzetközi szinten is erős trend, hogy az immerzív élmények a leggyorsabban terjedő kulturális és turisztikai formátumok közé tartoznak.

Ebben a közegben a CODE azt az elgondolást képviseli, hogy egy 21. századi kulturális intézmény lehet:

• interdiszciplináris (művészet + technológia + tudomány),
• élményalapú, mégis intellektuálisan tartalmas,
• közösségi platform, nem csupán kiállítótér,
• tanulási környezet, ahol a digitális műveltség a kultúrán keresztül épül.

Egy ilyen intézmény elindítása többrétegű kihívás:

• Technikai oldal: az immerzív rendszerek folyamatos finomhangolást igényelnek, és minden új projekt újraértelmezi a teret.
• Pénzügyi fenntarthatóság: a high-tech terek fenntartása költségesebb, ezért több lábon kell állnunk: jegybevétel, koprodukciók, pályázatok, szponzoráció.
• Közösségi beágyazás: új intézményként idő kell a helyi bizalom és rutin kialakításához.
• Elhelyezkedés és szezonalitás: Veszprém mérete miatt folyamatosan dolgozunk azon, hogy egész évben fenntartsuk az érdeklődést, nemcsak a turisztikai csúcsidőszakokban.

Az egyik legfontosabb cél a CODE LAB megerősítése — egy tartalomfejlesztő műhely felépítése, ahol magyar és nemzetközi alkotók hozhatnak létre új immerzív projekteket.

További fókuszok:

• Nemzetközi koprodukciók és premierprojektek,
• Magyar digitális alkotók támogatása,
• Interaktív, tanulásalapú programok fejlesztése gyerekek és családok számára.