Emlékeken átívelő immerzív élmény - a Fragmentsről Andor Sandersonnal beszélgettünk

Andor Sanderson legújabb dupla albumának bemutatója decemberben két alkalommal Veszprémbe látogat. A Fragments azonban több mint egy hagyományos koncert. Az  összművészeti produkció során könnyen olyan érzésünk támadhat, mintha egy másik világba csöppentünk volna a sok apró részlet a CODE hatszögletű terében, a Hexagonban válik egy egésszé, melynek nemcsak az alkotók, hanem a közönség is szerves részét képezi. 

A kincugi a kerámia javításának japán művészete, amikor a törött kerámia darabokat porított arannyal illesztik össze. A módszer tökéletesen megmutatja, hogyan lehet egy töredezett, elsőre tökéletlennek tűnő tárgy újra teljes. Többek között ez a művészeti forma inspirálta Andor Sandersont a hamarosan megjelenő dupla album megszületése kapcsán, hiszen a fragments több kisebb darabot, töredéket jelent, melyek a fények, a zene, a mozgás, a vizualitás és a rendkívüli tér segítségével állnak össze egy egésszé.

Fotó: Pesthy Márton

A klasszikus zongoradallamok és az elektronikus zene lüktető energiájának találkozása

Andor Sanderson hamarosan megjelenő dupla albuma a klasszikus és az elektronikus zene ötvözésére épül. Ahogy mondja, a klasszikus zenéhez való kötődése gyerekkorából ered, hiszen már egészen fiatalon a Magyar Állami Operaház gyerekkórusának tagja volt. „Végigjártam az ezzel járó klasszikus ranglétrát: szerepeltem musicalekben, operákban, operettekben és kisebb szóló darabokban is, amely a mai színpadi jelenléthez is rengeteg gyakorlatot adott.”

 

Később, a gimnáziumi évek alatt kezdett el az alternatív és az elektronikus zene irányába nyitni: erre a korszakra egy lázadó időszakként emlékezik, melyet többek között a Depeche Mode, a Nine Inch Nails, Björk és a Radiohead zeneisége inspirált. „Valójában ekkor indultam el a zeneszerzés irányába: gyakorlatilag 15 éve haladok ezen az úton, melynek egyik eredménye a Wave of Sound, a saját szóló produkcióm.”

Olasz élmények inspirálták az új album dalait

Andor életében több szempontból is fontos szerepet kap Olaszország – alkotótevékenységének egyik kiemelkedő állomása is az olaszokhoz kötődik. „Pár éve megkeresett egy dél-olasz kiadó, a Blue Spiral Records, akik modern és klasszikus zenével foglalkoznak, hogy szeretnék megjelentetni az albumomat. Azóta is velük dolgozom, és szerencsére az együttműködés kapcsán több Piano City fesztiválon is volt lehetőségem fellépni. Először 2023-ban, Milánóban.”

 

Andor szerint nem csak az eltérő társadalmi közeg, hanem az olasz területen szerzett egyéb impulzusok is erősen formálták az alkotói folyamatot. „Teljesen új nézőpontok nyíltak meg bennem, hiszen hihetetlenül inspiráló élményeket éltem át: legyen az egy pillanat egy sziklaszirten ülve Polignano a Mare mellett, ahogy hosszú ideig csak néztem az embereket és a tenger elképesztő erejét, vagy egy utazás vonattal a hegyek között Nápoly mellett.”

Összművészeti produkció a CODE egyedülálló terében

A Fragments egy komplex koncertélmény, melyben a Makró VJ duó, Polena Réka vizuális művész, a Variart Trio kamarazenekar és Mayer Dorina táncművész is közreműködnek. Andor szinte mindegyikükkel dolgozott együtt korábban, és véleménye szerint a közös alkotói folyamat könnyen, mondhatni organikusan működött közöttük. „Fontosnak tartottam bizonyos kereteket meghatározni, de nem szerettem volna teljesen kézbe venni az irányítást. Kíváncsi voltam arra, hogy a különböző dalok milyen alkotói folyamatokat hoznak elő a klasszikus zenei betétekben, a vizuális világban vagy a táncmozdulatokban.”

Fotó: Toroczkai Csaba

A CODE helyszíne és a hatszögletű tér, a Hexagon sem ismeretlen Andor számára, hiszen májusban már fellépett itt a Planet Lens fesztiválon. A tavaszi koncertet egy izgalmas tesztelési folyamat követte, melynek eredményeként decemberben két alkalommal is átélhetjük a hagyományosnak abszolút nem mondható koncertélményt Veszprémben.

Nagyon szeretem a várost, szinte érezni lehet a lüktetését, amely sodor magával. A Hexagon pedig egy elképesztően impresszív tér. Ahogy belépünk, nem csak a közönséget, hanem az alkotót is szinte behúzza magával.

Andortól azt is megtudtuk, hogy az előadás megtervezése szakmailag is komoly kihívást és feladatot jelentett, melyhez teljesen át kellett alakítania a hozzáállását zenei szempontból is. „Ez az egyedi tér sok oldalról mutathatja meg egy adott alkotás darabkáit, ehhez viszont először meg kell értenünk és meg kell élnünk, hogy hol is vagyunk, és a technikai folyamatokat is át kell látni egy ilyen összetett projekt esetében. Nagyon izgalmas, hogy a CODE-ban fog életre kelni az előadás, ami szerintem új élményt fog adni a nézőknek és nekünk alkotóknak egyaránt.”

Belső utazás a digitális és organikus világ határán a természet és az emlékek segítségével

Az új album Andor korábbi lemezének és egy belső utazás folytatása, melyet a barátokkal és családjával való kapcsolatai is erősen inspiráltak. „Az első dal a családommal való kapcsolatomat mutatja be: az utóbbi időszakban rengeteg megélésem volt velük, nagyon mély érzelmeket sikerült felszakítani magamban a dalokkal, így azt gondolom, ez az egyik legőszintébb anyagom. Minden kapcsolódás az érzelmeimhez megerősít, és az új darabok rengeteg támaszt tudnak nyújtani.”

 

A hamarosan megjelenő dupla album kifejezetten komplex, melyet több szempontból is kettősség jellemez. Ez nem az első projekt Andor munkásságában, melyben az ember természethez való kötődését a zenében valósítja meg művészetileg. Ahogy mondja, a decemberi előadások kettőssége egy tükörként szolgál és a benne rejlő törékenységet mutatja. Sőt, a természet törékenysége az esemény összetettségével is összefűzhető. „Fontos, hogy ezt a törékenységet az emberek észrevegyék, ebben segít az előadás különleges makroszkópikus és digitális vizuális megközelítése: egy makro lencsén keresztül mutatjuk be azt, ami a szemnek láthatatlan. Például azt, ahogy egy levél, amely valaha élt, lehull a földre, majd Réka vizuális világa mindezt darabjaira szedi és újragondolja.”

Két pólus, két felvonás

A kettősség az új album két pólusára is jellemző, a klasszikus és az elektronikus zene párosítására, melyek Andor szerint gyakran viselkednek úgy, mint az emberi érzelmek. „Kicsit olyan ez, mint az érzéseink, amikor dühösek vagyunk, és ordítani tudnánk, akkor csak vennünk kell egy nagy levegőt és emlékezni valami megnyugtatóra. Ugyanez megfigyelhető az albumon is: az elektronikus vonal picit dinamikusabb, a klasszikusabb vonal, mely a zongorára és a vonós hangszerelésre épül, pedig egy kicsit finomabb.”

 

A decemberi előadások abban is eltérnek a hagyományos koncertektől, hogy a színházi darabokhoz hasonlóan két felvonásból állnak. „Az első részben szeretnénk a közönséget lassabban bevezetni a produkcióba, úgymond úsztatni őket az élménnyel. A második felvonás előtt lesz egy lélegzetvételnyi szünet, amely időt hagy arra, hogy a részleteket be tudja fogadni és fel tudja dolgozni a közönség. A második részben viszont jön az igazi katarzis, amely során erőteljesen elkapjuk az érzelmeket.”

Fotó: Pesthy Márton

A koncert segít lelassulni és szinte tapintható válik mindaz, ami a szemnek láthatatlan

Andor egyik fő célja a lemezbemutató koncertek kapcsán, hogy a szemmel látható dolgok mögé lássunk, és a közönségre bízza, hogy az apró darabokból végül összeálljon az egész. 

Tudom, hogy ma már teljesen mások a zenehallgatási szokások, mint régen, de én hiszek abban, hogy érdemes leülni és meghallgatni egy albumot egyben, az elejétől a végéig. Az előadás során az embereknek lehetősége lesz a rengeteg zajban és a rohanó világban kicsit lelassítani, elkapni és igazán megélni a pillanatot.